Hogyan olvassunk főkönyvi kivonatot, lépésről lépésre

A főkönyvi kivonat az egyetlen számviteli irat, amely elfér néhány oldalon, és mégis tartalmazza a cég teljes helyzetét egy adott napon. A mérleg kevesebbet mond, a napló pedig túl sokat. Ezért kérik a bankok, ezért kérik a vevők az átvilágításnál, és ezért indul a mi jelentésünk is innen.

Mi is valójában a főkönyvi kivonat

A cég által használt összes számla listája, mindegyik négy számpárral: honnan indult, mennyi mozgott az időszakban, mennyi mozgott az év eleje óta, és hová jutott. Semmi több. A nehézséget csak az adja, hogy a négy pár rövid nevet visel, és hasonlítanak egymásra.

Nyitó egyenlegek (SI-D, SI-C)

Mennyi volt a számlán az üzleti év nyitásakor. Az eszközszámlának tartozik oldali nyitó egyenlege van, a forrásszámlának követel oldali. Ha fordítva látja, az vagy könyvelési hiba, vagy a számla kétoldalú, és ezt külön érdemes ellenőrizni.

Az időszak forgalma (RP-D, RP-C)

Mennyi jött be és mennyi ment ki a számlán a vizsgált hónapban vagy negyedévben. Itt látszik a tevékenység. A nagy tartozik forgalmú vevőszámla sokat számlázott; a nagy követel forgalmú sokat szedett be. A kettő halmozott különbsége magyarázza, miért nő vagy csökken az egyenleg.

Halmozott összegek (TSD, TSC)

A nyitó egyenleg és az év eleje óta felmerült teljes forgalom. Ezt az oszlopot használja a legtöbb automatikus ellenőrzés, mert belőle a többi levezethető.

Záró egyenlegek (SF-D, SF-C)

Ahová a számla eljutott. Ezek a számok kerülnek a mérlegbe, és gyakorlatilag ezekből számolódik minden mutató.

A négy egyenlőség, amelynek ki kell jönnie

A helyes főkönyvi kivonat a végösszeg sorában négy egyenlőséget teljesít. Ha egy nem jön ki, nincs értelme tovább elemezni: előbb a könyvelést kell rendbe tenni.

1. SI-D összesen = SI-C összesen. Nyitáskor az eszközök egyenlők a forrásokkal.
2. RP-D összesen = RP-C összesen. Minden tételnek volt tartozik és követel oldala.
3. TSD összesen = TSC összesen. Az első kettő következménye.
4. SF-D összesen = SF-C összesen. Záráskor az eszközök ismét egyenlők a forrásokkal.

A mi jelentésünkben ez az ellenőrzés fut le először, és ha elbukik, a folyamat megáll. Nincs értelme pontozni egy kivonatot, amely nem zár.

A számlaosztályok, hétköznapi nyelven

Hasznos fogás: vonja ki a 6-os osztály tartozik egyenlegeinek összegét a 7-es osztály követel egyenlegeinek összegéből, és megkapja az időszak bruttó eredményét. Ez az első, amit bárki megtesz, ha kivonatot kap, és nincs ideje az egészet elolvasni.

Három dolog, ami azonnal látszik

1. Hogy a cég a saját pénzéből él-e vagy kölcsönből. Vesse össze az 1-es osztály egyenlegét (hitelek nélkül) a források összesenével. Egyharmad alatt nagy a külső finanszírozástól való függés, és minden kamatemelés fáj.

2. Hogy a pénz áruban vagy vevőkben áll-e. Nagy 371-es egyenleg szerény eladások mellett álló készletet jelent. Nagy 4111-es egyenleg azt jelenti, hogy eladott, de nem szedte be. Mindkettő nyereséget mutat a könyvelésben, és üres zsebet.

3. Hogy az állam felé fennálló tartozások naprakészek-e. A 44-es csoport egyenlegei többet mondanak a cég valódi állapotáról, mint a nyereség. Az áfát halogató cégnek likviditási gondja van, bármi álljon is az eredménysorban.

Amit a kivonat nem mond meg

Nem mondja meg a követelések korát: egy 400 000 lei értékű vevőegyenleg ugyanúgy néz ki, akár a múlt héten, akár két éve számlázták. Nem mondja meg, van-e még értéke a készletnek. És semmit nem mond az aláírt, de ki nem számlázott szerződésekről. Ezekhez ki kell nyitni a főkönyvi kartonokat, és embereket kell megkérdezni.

Mindezzel együtt a főkönyvi kivonat a legjobb kiindulópont, ami létezik. Éppen ezért kéri a bank is.